A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekeknél a súlyos agykárosodás miatt az érzékelés, észlelés is nehezített. A biológiai károsodás történhetett az érzékszervben, az érzőideg mentén és az ingereket feldolgozó agyi központokban. A szintén az agykárosodás következtében kialakuló mozgáskorlátozottság tovább nehezíti az érzékelést, a mozgásos tapasztalatszerzést. Gyakran rontja a teljesítményt a meglassúbbodott pszichés tempó és az aktivációs szint ingadozása. Gyakori a figyelem és a motiváció gyengesége.
A  legsúlyosabban  sérült  tanulók  önállóan  végzett  tevékenységre csak  nagyon  korlátozott  mértékben  képesek, s ezen tevékenységek száma is nagyon kevés. Beszédképtelenségük miatt a beszéd kapcsolatteremtő, információkérő, aktivitást adó lehetőségeivel sem rendelkeznek. Ezért ahhoz, hogy ők is minél gazdagabb életet élhessenek, nagyon nagy szükségük van az őket körülvevő világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmaira.

Célok

  • Érzékleti – észleleti tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a szűkebb környezetükről való ismereteik bővülése.
  • A világ érzékszerveken keresztül megragadható tartalmainak segítségével a tanulók gazdagabb, intenzívebb, a környezettel interaktívabb, ahhoz jobban alkalmazkodó, jobb minőségű életet élhessenek.

Feladatok

  • A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek.
  • Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése.

Részfeladatok:

  • A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok (lásd: előzmények) társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése.
  • Az aktiváció, a motiváció erősítése.
  • A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása (a fejkontroll javítása a fixálás elősegítésére, kóros reflexek gátlása, leépítése; a manipuláció mozgásos feltételeinek javítása.), megfelelő testhelyzet biztosítása.
  • Az egyes érzékelési – észlelési területek fejlesztése:
    • látás
    • hallás
    • bőrérzékelés (tapintás, hő- és fájdalomérzékelés)
    • szaglás
    • ízlelé
    • egyensúlyérzékelés
    • kinesztetikus érzékelés
    • testérzékelés
    • térérzékelés
    • az idő érzékelése.

Ezek részeként az észlelési figyelem fejlesztése.

  • A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása.
  • A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása.
  • Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése.
  • A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése képességének kialakítása.
  • Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően.
  • A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének elősegítése, fejlesztése.
  • Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése.
  • Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése.