MOTOROS ÉS ORIENTÁCIÓS KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE

Tervezett szenzomotoros tréning



Az állapot és mozgásvizsgáló teszt

 

A szenzomotoros (érzékszervi mozgásos) szemléletű állapot és mozgásvizsgáló teszt a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány által 1995 óta sikeresen használt vizsgálati módszer. A módszer Lakatos Katalin mozgáspedagógus nevéhez fűződik, aki egyben a budapesti HRG Alapítvány vezetője.


A mozgásvizsgálat az idegrendszer kéreg alatti integrációs működését vizsgálja, melyekre a kérgi (a tudatos és akaratlagos) működések épülnek. Ez a vizsgálati lehetőség azért fontos, mert ha a kéreg alatti funkciókban hiba, hiányosság, éretlenség mutatkozik, akkor a magasabb szintű, kérgi funkciók is érintettek lehetnek, ennek egyik (enyhébb) tünete az iskolaéretlenség, illetve a figyelem, a magatartás és a tanulás zavarai.

Az iskolai beválást hátráltató készségek és részképességek már hatéves kor előtt is felismerhetőek és objektíve vizsgálhatóak. A teszt képes kiszűrni 5-6 éves óvodások körében az organikus érintettséget, a részképességek és készségek területén található hiányosságokat.

A feladatok összeállítása úgy történt, hogy azokat már egy ötéves, érett idegrendszerrel, átlagos mozgáskészséggel rendelkező gyermek is minimum 75%-os átlageredménnyel meg tudja oldani. Ez a szűrővizsgálati eljárás a kéreg alatti szabályozás éretlenségét egyértelműen kimutatja, státus- és folyamatdiagnosztikára egyaránt alkalmas. A gyenge teljesítményre összehangolt felzárkóztatást és fejlesztést tud felajánlani, kultúra-független, viszonylag rövid idő alatt felvehető, s az egyes mozgásfeladatok értelmezése nagyrészt a gyermek befogadó nyelvi készségére, a megfigyelő- és az utánzóképességére épül, valamint a lemaradás pótlására célirányos szenzomotoros fejlesztő programokat (HRG- és TSMT-I–II. módszerek) is képes felmutatni.

A teszt egyértelműen jelzi, hogy a gyermeknek mely készségek, képességek területén vannak elmaradások, melyek szorulnak fejlesztésre.
Megállapítható, hogy a vizsgált gyermek problémáinak oka organikus, pszichés vagy pedagógiai. A teszt már ötéves kortól felvehető, így a hiányosságok esetén a felzárkóztatásra, fejlesztésre 1-2 év állhat rendelkezésre.

Az állapot és mozgásvizsgáló teszt öt nagy részterületen méri a szenzomotoros, pszichomotoros és motoros képességeket.

Az öt részterület:

        Az idegrendszer érettségének vizsgálata
    Mozgásvizsgálat
    Testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás vizsgálata
    Taktilis terület vizsgálata
    Ritmusvizsgálat

 

Az öt nagy részterület, 21 vizsgálatot tartalmaz, melyeknek megoldása, vagyis a teszt felvétele, 40-45 perc alatt végezhető el. A feladatok összeállítása úgy történt, hogy azokat már egy ötéves, érett idegrendszerrel, átlagos mozgáskészséggel rendelkező gyermek is minimum 75%-os átlageredménnyel meg tudja oldani.

Fontos, hogy a vizsgálat délelőtti órákban, nyugodt környezetben történjen. A teszt felvételekor előny a szülő jelenléte, (passzív megfigyelőként) egyrészt a gyermek szorongásának oldására, ugyanakkor így ő is szembesül a gyermek esetlegesen gyengébb teljesítményével, és könnyebb bevonni őt  a terápiába.

A vizsgálaton, teszt felvevője pontos utasításokkal fogalmazza meg a feladatokat, be is mutatja azokat, és lehetőleg nem segít azok végrehajtásában. Fontos, hogy feladat megtagadás, feladat helyzetből való kilépés is tünet. A vizsgálat során, nincs lehetőség az utasítás többszöri elismétlésére, illetve a feladat megismétlésére. Az indok, hogy erre egy 45 perces tanórán, nagy osztálylétszám esetén sincs lehetőség.

A mozgásvizsgáló teszt értékelése

A vizsgálatokat meghatározott szempontok alapján 2, 1 és 0 ponttal értékeljük. A vizsgálat végén az öt nagy terület egyes résztesztjeiben szerzett pontokat összeadjuk, és összehasonlítjuk a szerezhető maximális pontszámmal. Nem számolunk globális pontszámot, hiszen az öt nagy terület érettségének feltérképezése a célunk.

Optimális teljesítménynek számít, ha a gyermek valamennyi területen 75 % felett teljesít. Meg fog tudni felelni az iskolai elvárásoknak, mert alapkészségei ezt lehetővé teszik.

Ha egyes részterületek vizsgálatai során szerzett pontszámok 50-75 % közötti, akkor enyhe érintettségre, feldolgozni való hiányosságra gondolunk. A terápia szempontjából nem mindegy azonban, hogy mely területek érintettek.

Jó teljesítménynek számít, ha a gyermek az I. III. és a IV. területen (idegrendszer-, testkép, térbeli tájékozódás, lateralitás- és taktilis terület vizsgálat) 75 % felett teljesít, de a II. és V. területen 50-75% a teljesítménye, akkor a gyermek alapvetően érett, és valószínű, hogy még nem volt elegendő alkalma mozgását változatos körülmények között csiszolni és ritmusérzéke sem kapott megfelelő direkt fejlesztést.

Ebben az esetben, a hiányosságok pótlására, csoportos szenzomotoros fejlesztési forma javasolt, a TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) módszerrel.

Életkornak nem megfelelő a teljesítmény, ha a gyerek a I.(Idegrendszer) és IV. (Taktilis ) területen 75 % felett teljesít, a többi területen viszont 75 % alatt.
Ebben az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy a gyermek környezete elég inger és információ gazdag. 5-6 éves életkorra, meleg, odafigyelő családi környezetben és a változatos óvodai foglalkozások hatására ki kell hogy alakuljon a megfelelő mozgásügyesség, koordináció, térbeli tájékozódás, ritmusérzék.

Enyhén megkésett, eltérő teljesítményről beszélünk, ha az idegrendszer érettségének vizsgálata 50-75 % közötti értéket mutat.

Ha az idegrendszer érettsége 50% alatti teljesítményt ad, és még másik két részterületen is 50% alatti eredményt kapunk, akkor kiterjedt megkésett teljesítményről beszélünk. Ebben az esetben egyéni, „testre szabott” TSMT módszer javasolt.

 

A TSMT (tervezett szenzomotoros tréning) bemutatása


A szenzoros integrációnak nevezett módszer szülőanyja Jean Ayres amerikai gyermekpszichológus és kutató úgynevezett szenzoros integrációs terápiát (1972) dolgozott ki a magatartás- és tanulászavarokkal küzdő gyerekek kezelésére. Ayres abból a feltevésből indult ki, hogy az ilyen problémák hátterében az érzékletek összerendezésének – a szenzoros integrációnak –  a zavara, képtelensége áll, ez pedig az idegrendszer éretlenségének a következménye. A terápia azon alapul, hogy az érzékletek legjobb összerendezője a mozgás, az olyan mozgás, amelyben a gyermekjátékosan, kreatívan, örömtelien kísérletezve tapasztalhatja meg önmagát és a világot.
A szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket egy magasabb idegrendszeri integrációs szintre. Ezek az érzékek már a korai magzati állapotban működni kezdenek, fontos szerepet játszanak a korai reflexek kialakulásában, majd a csecsemő mozgásfejlődésében.


A TSMT (tervezett szenzomotoros tréning)  azonos neurológiai alapokon nyugszik, mint Ayres szenzoros integrációs terápiája. Regressziós szemléletű, neuro- és szenzomotoros vizsgálatokat figyelembe vevő, igen sok fejlesztő feladattal rendelkező mozgásterápiás lehetőség.
A terápia a vizsgálatot eredményeitől függően, egyéni szükségleteknek megfelelően a felmért tudásszintre épül. A feladatsor olyan tervezett ingerbevitel, amely meghatározott ismétlésszámmal történik, és az edzéselmélet szabályainak betartásával fokozatosan nehezedik.


A TSMT terápia feladatsora a nagy és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A terápiában kiemelt szerepet kapnak az elemi mozgásformák, kúszás, mászás újraélése, újratanítása, a csecsemőkori primitív reflexek leépítése, mellyel megalapozzuk a magasabb rendű mozgásformák kialakulását, rendeződését. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik.